Beléptünk a Sturbucksba es belecsöppentem valami egészen más világba mint amiben eddig éltem... Miután beléptünk hatalmas köszönés áradat fogadott minket Jaquline-ek részéről és azonnal rájöttem arra hogy menni fog ez az angol nagyon gyorsan mivel muszáj lesz es egyre jobban tetszik....a másik megoldás az lenne hogy bujkálok és kerülöm a találkozásokat de ez nem opció!!!
Tudomást szereztem egy szombati buliról amire nagy valószínűséggel el is megyünk... Na az lesz igazan a mélyvíz ... De a feladatot megoldjuk!!!!!!
Racsni eltünt mar vagy 10 perce, én itt ücsörgök a kávézóban és ebben a pillanatban leült velem egy asztalhoz egy nő, mivel máshol mar nincs hely, vagy is van mivel körbenézés után megpillantottam az üres helyeket, nem tudtam mire vélni..
Következett a Hyde park , egy-két luxusautó szalon:) , ittunk egy guiness-t , majd csorgott a telefonom... Egy magyar szám??!! Zsuzsi volt, hogy találkozzunk, mert végzett a munkával. ő az , akit valójában nem is ismerek, egy olyan ismerősöm mondta, hogy itt el akivel úgyszintén 1x sem találkoztam.
A Niketown- nál találkoztunk beültünk egy közeli bárba, hatalmas öröm volt amikor 5 perc beszegetés után egy vidám, jòfej, az életet hasonlóan kedvelő lányt ismertünk meg ... Eközben elfogyasztottuk Racsnival a 4. Guiness-t ami kellőképpen feldobta a hangulatunkat és eszünkbe jutott: talán valami ennivalóra is szükségünk lenne…. nem számít.... Ez a legkevesebb!!!
Indulás!!! El fogunk késni!! Szerencse, hogy az alkohol hatására volt nálunk egy teleportgép és mar ott is voltunk Racs munkatársainál ( a két olasz lányban megismertem az igazi olasz temperamentumot- persze mindent angolul)
Iszogattunk, nevettünk, majd egyszer csak kiderült van egy kiadó szoba.
Azonnal költözünk!!!!!!! Nincs apelláta, igaz hetente 10 fonttal drágább de nincs egy magyar se , csak angolul lehet beszélni, és ide szívesen jönnék haza a következő időben.... Az összes lány szimpatikus kedves... És persze szinte csak nők laknak itt nem úgy, mint a jelenlegiben!
