Eljött ez a nap is...Lezárul egy nem túl hosszú, de érdekességekkel, élményekkel teli része Londoni tartózkodásunknak...Holnap végre elköltözünk ebből az intézményből....Nem kell félre érteni!!! - nagyon jól éreztem magam, sokat tanultam:
Új magyar: "szavat"
Bölcseletet: "ami találsz, az vidd haza" (ebben a pillanatban mondta fehérjedús, 35 éves cellatársam)
látásmódot: "minek angolul tudni?! - nem ÉN, hanem ők nem értik, amit mondok"...
Racs egy kicsit tovább élvezhette a "Londoni Csak Magyarul Beszélők Közössége" által lakott várat ezért ő hosszasabban tudna erről mesélni (szerintem fog is, mert mint tudjuk VISSZATÉRT!)
Reggel visszamentem leendő munkahelyemre, elmondtam, hogy nagyon várom a hívásukat, de ennek érdekében inkább megadom a telefonszámomat jól... :) mert mikor először jártam az Ace Cafe-ba nem tudtam a számot fejből... nálam volt a vodafontól kapott kis csomag, amiről át is másoltam elérhetőségemet, erről később kiderült, hogy véletlen egy számmal többet írtak rá, pff...
Épp az én jelentkezési lapom volt a kezében a Managernek, miután elmeséltem neki a "Vik és a mobilszámok" történetét, mondta, hogy a napokban elmegy az egyik alkalmazott és akkor tuti hívni fog (ÍGY IS LESZ!!), meg lassan annyit járkálok ide, mintha hazamennék ezért nekik sem lesz fura, ha itt is fogok dolgozni..
Saját "ügyeim" elintézése után összepakoltam barátom cuccait, mert ugye ő ilyenkor dolgozik... Lehoztam a barlangba és várjuk a holnapot, ugyan is holnap már egy jó házban, normális emberekkel, normális körülmények között fogunk nyugovóra térni!
A RUGÓS "FAKÍR-MATRACCAL" MEG EGY ÉLETRE MEGSZAKÍTOK MINDEN KAPCSOLATOT!
